hűvös van, libabőrösen lépkedek a kihalt buszmegálló felé. ez a kertváros mintha vasárnap nem is élne. hiába a nagy sál és a pulcsi, fázom. könnyesek a szemeim, nem tudom miért, talán a fáradság. hiszen a reggeli finom volt, egy barátnővel átbeszélgetett éjszaka után. kérdezte is mik azok a barázdák. cigi a megállóban, ilyenkor még Ők is alszanak. méltóságteljes megérkezés a hévhez. ismerős dallam indul a fülemben, rápillantok a zenelejátszóra, igen ez az. az ablakon kibambulva mintha a sövény a remix tuccolására hajolna meg a hév által okozott huzatra. hazaérek, fehér kapu, sárga régi ház, kell egy bolt, éjjel-nappali. tomi még ilyenkor is mosolyog, látja a karikákat, egy szokásos hogy vagyok, sablonos válasz, ő hátraarc, szürke bond, én a hűtőhöz. jól fog esni az a sör az erkélyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése