Isten laba

lassan egy eve en fogom Isren labat.

akarhogyan zajlik is most az elet. akarmilyen tenyezok is nyomasztanak. akarmennyire is elbizonytalanodom olykor. akkor is lassan egy eve a legszerensesebb noci vagyok a foldon.
ide mindig csak akkor irok, amikor valami hasfajasom van. azt sose emlitem, hogy minden este, amikor mellebujok, apro semmisegnek tunnek.

"- na es ti hogy vagytok? minden rendben tomival?
- persze, csak nagyon faradt. sokat tulorazik, elmegy, este meg keson er haza.
- de azert beszeltek napkozben, nem?
- hat, nem igazan.elfoglalt, meg en is.
- hm. de legalabb megdugni meg megdug mi? ;P
- hat, nem igazan.
- baratnod leven kotelessegem csondben maradni, de ugye tudod, hogy egy epeszu ember erre mit mondana?
- igen, tudom."

Non lo so

Fogalmam sincs mit akarok 20 evesen, de hogy ezt nem, az biztos.

kicsit

kicsit olyan, mintha atbaszott volna az elet es most jot kacag magaban.

quando e finita?

mi sentiro distrutta

nem igazan tudom, hogy mi ez.
allando faradtsag, allando kedvetlenseg.
folytonos erolkodes a legegyszerubb dolgokert, mosoly-eroszak.
allando elegedetlenseg, bambulas, uldozesi mania.
folytonos felelem es "preoccupare".
pedig olyan szep tavasz van.

elore vetites

"e tu? dzulia?
"preoccupo se viviamo con il mio ragazza insieme noi litigiamo molto."