otthon/ok(?)

egy dal.

kinőttem már abból a korszakomból, hogy alternatív zenekarok szövegeit pingálom a szobám falára. (bár ki tudja...)
mindenesetre az ágyam mellett a megfáradt tapétán annyi szerepel:
"Látni a szíveddel, a szemeddel lesni,
ha becsukod vágyak, ha kinyitod semmi."

a mai napig nem tudom, hogy az utolsó sor a szívre vagy a szemre vonatkozik-e.
mindenesetre mindig figyelmeztet, vagy segít konklúziókat levonni. ha mást nem, azt, hogy hibáztam.

talán az új életem falára is bevésem.

ritkán vallom be, ha félek valamitől. legtöbbször elhitetem magammal (és a világgal), hogy Júlia mindent megold, Júliának mindenre van ideje, és Júlia mindent átvészel. de most hosszú ideje először érzek valami nagyon szorongató félelmet.

kovetkezo ket honap szlogenje: "ha tulelted a napot, pirospont." ma mosolyogva kertem a  gyogyszertaros nenitol immodiumot es koffeintablettat. egyszer mar bevalt.

nem figyeltek.