a meglepetés sikerült, az ajándéknak örült. vagyis úgy tűnt. nem volt kevésbé stresszes, mint a tavalyi, de a mosolyáért megéri. a háziasszony persze soha nem érzi jól magát, de elég vegyes volt. utólag visszagondolva olyan dolgon húztam fel magam, ami gyerekes. ennek ellenére még mindig bánt, de jól sült el. maradt egy rakat mécses és pár tucat lufi, a visszajelzések alapján mindenki jól érezte magát és új barátokra is tettünk szert, elég spontán módon.
a star wars maraton után már én is emberszámba vagyok véve, piros pont júliának. (még 2 rész hátra van ugyan...)
a tűzijáték szép volt. sárgás fény, lánchíd rádió, villamos sínek idegen arcú emberekkel. egy aranyos gyrosozás, cukorkaválogatás a villamoson, utána burger kinges pohárral séta a körúton deákig. új emberek, tömeg, vodka. jó most vele. csak ne lennék ennyire csikis..
mindenkin érződik a nyár végi letargia. egyébként meglepő nyugodtsággal várom. hiányzik már egy kicsit a rendszeresség, ilyenkorra már olyan szétesettnek tűnik minden. utolsó év jön, és szinte már jóleső izgatottság van bennem. hogy miért? nem tudom. talán mert újra visszatért a tudásszomj, ami tavaly úgy elhagyott. úgy érzem, nem lesz teher a tanulás, sőt. persze ez körülbelül egy hétig fog tartani, de attól még jó érzés. sokat olvastam, és kellenek azok az irodalom órák az indián hajú tanárnővel, a viták és eszmecserék.
nyár végi elemzéshez most nincs türelmem, de még korai is lenne. még tartogat ez a pár nap jó sok mindent.
amilyen hangosan indult ez a nyár, olyan csöndesen lesz vége. baj? nem.
a star wars maraton után már én is emberszámba vagyok véve, piros pont júliának. (még 2 rész hátra van ugyan...)
a tűzijáték szép volt. sárgás fény, lánchíd rádió, villamos sínek idegen arcú emberekkel. egy aranyos gyrosozás, cukorkaválogatás a villamoson, utána burger kinges pohárral séta a körúton deákig. új emberek, tömeg, vodka. jó most vele. csak ne lennék ennyire csikis..
mindenkin érződik a nyár végi letargia. egyébként meglepő nyugodtsággal várom. hiányzik már egy kicsit a rendszeresség, ilyenkorra már olyan szétesettnek tűnik minden. utolsó év jön, és szinte már jóleső izgatottság van bennem. hogy miért? nem tudom. talán mert újra visszatért a tudásszomj, ami tavaly úgy elhagyott. úgy érzem, nem lesz teher a tanulás, sőt. persze ez körülbelül egy hétig fog tartani, de attól még jó érzés. sokat olvastam, és kellenek azok az irodalom órák az indián hajú tanárnővel, a viták és eszmecserék.
nyár végi elemzéshez most nincs türelmem, de még korai is lenne. még tartogat ez a pár nap jó sok mindent.
amilyen hangosan indult ez a nyár, olyan csöndesen lesz vége. baj? nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése