eszembe jutott az a szombat(?) este, amikor lefeküdtem P-vel.
akkor épp nem voltam H-val. együtt. ahogy a többinél sem.
Ő nem tudja, és nem is akarom, mert nem jelentett semmit.
azt hittem, hogy ez a pillanat - ami ígéretem szerint "soha" nem fog bekövetkezni, pedig evidens volt - majd nagy mérföldkő lesz. végül is 3 éve húzzuk egymást.
de semmi. vártam másnap reggel a nagy megdöbbenést, vagy valami " na végre" sóhajt, de ahogy reggel hidegben és ködben elsétált, csak arra gondoltam, hogy milyen jól esne egy kávé.
az ilyen egyéjszakás történetek valahogy nem hoznak lelkesedést. azt várná az ember, hogy az érzelmek felfokozódnak, és egy Idegennel az ágyban mennyire Új és Izgalmas.
én ezt egyszer sem éreztem. csak egy ismeretlen illatát a bőrömön, ami nem feltétlen volt kellemetlen, de semmiképp nem vágytam rá többet.
mindig Vele volt a legjobb. együtt.
akkor épp nem voltam H-val. együtt. ahogy a többinél sem.
Ő nem tudja, és nem is akarom, mert nem jelentett semmit.
azt hittem, hogy ez a pillanat - ami ígéretem szerint "soha" nem fog bekövetkezni, pedig evidens volt - majd nagy mérföldkő lesz. végül is 3 éve húzzuk egymást.
de semmi. vártam másnap reggel a nagy megdöbbenést, vagy valami " na végre" sóhajt, de ahogy reggel hidegben és ködben elsétált, csak arra gondoltam, hogy milyen jól esne egy kávé.
az ilyen egyéjszakás történetek valahogy nem hoznak lelkesedést. azt várná az ember, hogy az érzelmek felfokozódnak, és egy Idegennel az ágyban mennyire Új és Izgalmas.
én ezt egyszer sem éreztem. csak egy ismeretlen illatát a bőrömön, ami nem feltétlen volt kellemetlen, de semmiképp nem vágytam rá többet.
mindig Vele volt a legjobb. együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése