minden tekintetben furán.
mintha saját magam alatt vágnám a fát percről percre, és minden cselekedetem magam ellen irányulna.
ott van pl H. sokat vagyok most vele, mert jólesik. közben pedig tudom, hogy megint egy nagy tarkónlövés lesz belőle valami nagyon rossz időpontban. mert mindig ez van.
annyi dolgom volna és én olyan egetverő baromságokkal ütöm el az időt, amit még én magam sem hiszek el.
ahelyett, hogy mennék előrefele, kezdem úgy érezni, hogy hátrafele totyogok.
mostanság rám jön néha pár perce egy fura hányinger/megérzés/szédülés (?) és úgy érzem h univerzumok között ugrabugrálok. nevetséges nem?
valakinek helyre kéne raknia agyilag, de nem rohanhatok mindig Péter bához.
volt már rosszabb. volt már SOKKAL rosszabb.
talán az a bajom, hogy nincs baj és így nincs mi irányítson?
azt hiszem ez már beteges.
abszolút furán érzem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése