2011. május 30., hétfő

kép mindenkiről

hogy elégedett vagyok-e a hétvégét illetően? nem tudom. igen, azt hiszem, de még fel kell dolgozni, és idővel megszépül. Pénteken a boráros téren vártak, ott volt H. is. bekötötték a szemem, és egy kalandos és valóban elég komikus odaút végén egy hajó fedélzetén találtam magam. talán ez az egy óra volt a legszebb: a legfontosabbakkal, napsütésben, szélben, pezsgővel, jó kedvvel, epertortával. (még szívecskék is voltak benne!). szép ajándékok. utána oktogon, 57, zp. jók voltak ezek is, bár mindkét helyen voltak problémák. mondom, majd megszépülnek. H. hazahozott, itt aludt, másnap délben zuhogó esőben ment haza. hálás vagyok, amiért vigyázott rám. szombaton reggel írtam apámnak, indult a kinizsi100-on, élete legnagyobb megméretésén. hajnali 4kor ért célba, de sikerült neki, levelében azt írta, hogy sajnálja, hogy nem lehet ott, de a nehéz percekben rám gondol. kötve hiszem, hogy így volt, de azért nagyon jól esett. meg a mellékelt egy üveg jéger is. a 2 nővel elmentünk ebédelni, kaptam ajándékfagyit a furcsán somolygó pincértől. anyától kaptam egy szép faliórát. (másra számítottam? igen. de attól még szép.) sznob módon mojitot ittam (4 előtt mojito?? perverz!). estefele H. visszajött, különleges meglepetéseket kaptam tőle. ismét koccintás, pezsgő meg az istenéltessen, melegszendvics készítés, és indulás. hova? auchanba (-be?). B terv (vagy C?): főzőcskézzünk. bevásárlás, hazacipegetés, nevetgélés. kellemes volt, a vége felé már jó volt a hangulat, H-ék az informatikáról diskuráltak, ment a zene, én a macskával és a krumplival szórakoztam (mona nagyon élvezte a hámozás látványának újdonságait, és letüsszentette a hagymát.) anya szerint el akart vinni vacsorázni (?). mármint nem mona, hanem H. de a rakott krumpli saját magam által kreált besamellel ide vagy oda, nagyon finom lett. (meglepően ehető..pedig ha valaki, hát én nem tudok főzni.) ott aludtam. másnap filmezés, kisétáltunk római-partra, fagyizás, muslincák, hekk-illat. nem akartam eljönni, de jött barátnőm. szép ajándék. aztán go apámhoz, aki meglepően jól nézett ki a kemény túra után. koccintás, mesélés, haza. tanulás hajnalig. hát így telt. egy kicsit álmos vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése