kifelé nem befelé nem

hát kedveseim, ez se lesz izgalmasabb bejegyzés, mint a többi. azért írok, hogy mindenkinek elmeséljem, mennnnnnyire rendben van továbbra is minden, mennyire fasza, milyen kurva boldog vagyok, mint mindig és eddig és tova. ma bal lábbal keltem és a nap további részében nagyjából azon is maradtam, bár ez estefele enyhülni látszott. gondolom ezeket a sorokat most minden hűséges olvasóm csillogó szemekkel követi. a tennivalók sűrűsödnek, a tanulnivalók aggasztóan gyűlnek, júlia pedig fordított arányosságban bassza el az idejét. "hal vagyok néha, úgy képzelem": ja igen, éppen 30y hallgatok, ami azért fura, mert egy nagyon érdekes korszakomon kísért végig. kabátban üldögélek, megfagyok, kész a linóleummetszetem, ami szerintem elég fasza lett, hétvégén vikcsi-nóri szülinap, régi arcok, nagy nagy kérdőjelek vannak bennem, de jó lesz őket látni. remélem. szóval szeretteim, idetévedők, postások, költők, turmixolt pókok, lelketlen bűnözők, kurvák, macskák, unikornisok: továbbra is küzdök, továbbra is buzi türelmes vagyok, még mindig mosolygok ezerrel, sokszor igazul (haha, ilyen szó miért nincsen?), sokszor rohadtul nem, csak ezt a másik nem látja, denembaj, preferálom a bort, a fröccsöt, a cigit, a belvárost, a fíííling in máj rúúmot, a padlizsánt, pöszén padliszánt, egy kesztyű ugyan nem ártana, de hát nem lehet minden tökéletes ugyebár....