hipotézisek és valami teljesen más

az alábbi idézetben olvasható szöveg FIKTÍV, ahogy a személyek is azok. ergo az is FIKTÍV, amit beszélnek, senki ne vonatkoztassa magára, rám pláne, és  kiss pistire az utca végéről SE. egy művészetfilozófia órán felvetett kérdés továbbgondolása révén született, spontán, minden alaptól mentesen.

" - volt már szerelmes?
- nem.
- racionális tapasztalatok alapján mondja ezt vagy szimplán még nem érzett ilyet? esetleg nem hisz benne?
- visszakérdeznék. belefér a racionalitás bármibe is, ami a szerelemmel kapcsolatos?
- hogyne. minden biológus tudna az oxitocinokról mesélni. a feromonokról nem is beszélve.
- minden biológus volt már szerelmes..?
- erről egy statisztikát kéne böngésznie, nem engem.
- akkor válaszolok a kérdésére: ma úgy kezelik a szerelmet, mint valami felnőtteknek kitalált Kinevetavégén játszmát, ami közben még jól is szórakoznak és kielégítik a fizikai igényüket. Én érzékeny vagyok.csúf vereséget szenvednék. nem férek bele az ilyen játékokba.
- miért nem?
- mert az érzések nem műanyag bábuk. a vonzalom pedig nem egy dobókocka, tudja..".


Valami teljesen más

Az emberek nem gondolkodnak. legalábbis a többsége. én se. arra a kérdésre ki vagyok én? elmondják a nevüket, esetleg a születési dátumukat, helyüket. nem teszik fel magukban a kérdést, hogy a rajtam kívül még többtucat hasonló névvel rohangáló egyed is akkor ezek szerint ő lenne? hogy a többszáz ugyanazon a napon született egyed is ő akkor? ha megkérdezik hány éves vagy, mondasz egy számot, de fogalmad sincs mi tulajdonképpen az idő. azt állítod szerelem, de magad sem tudod megfogalmazni, hogy mi az. (lehet nem is kell?) 

járkálunk a mindennapokban, tesszük a dolgunkat, teszem én is, felkelek, nyugisan elkészülök, suli/ludwig, hazaérek, elmegyek, stb., lefekszem. ez persze valakinek izgalmasabb, valakinek szürkébb, de nem ez a fontos. bárhogyan is telnek ezek a napok, a meg- és átélésen kívül odafigyelünk e arra, hogy mi történik körülöttünk? nem, nem a politikáról, meg globális felmelegedésről és a többi metropolban olvasható hasznos információáradatra gondolok. mi zajlik BENNÜNK és VELÜNK, milyen BENYOMÁSOK érnek, ezeket HOGYAN kezelem, mire mit és MIÉRT reagálok? hogy látok másokat? ők hogy látnak engem? fontos vagyok? te fontos vagy nekem? van e helyem, mi az  HELY, és milyen szerepet töltök be ezen a helyen? igen, a ki vagyok én? szép kérdésre egy kicsit speckóbb kérdésáradat. valószínűleg senki a büdös életben nem tudott rá őszintén és határozottan mindegyikre válaszolni (na jó, lehet, de az mindenkitől jelenleg nagyon távol van), nem is ez az, amire ki akarok lyukadni. hanem hogy miért nem próbáljuk meg? miért nem akarunk ezen csak egy kicsit gondolkodni? akarás kérdése? intelligencia kérdése? olvasottság kérdése? kell e ezeken gondolkodni egyáltalán, van erre szükség, értelme? muszáj feltétlen megismernem a bennem zajló folyamatokat, nem elég e az a név, dátum és igazolványkép azon a személyi azonosítókártyán? és ki vagyok én, hogy ilyeneket kérdezzek?????